A grafológiai elemzés során az írás középső része mutatja meg a mindennapi megnyilvánulásokat. Itt látható a viselkedés, és a kapcsolatok kezelésének módja.
Ennél az írásmintánál ez a zóna (terület) a legnagyobb méretű, tehát az író személy számára a legfontosabb tényező.
Szeretne megfelelni a felé támasztott külső elvárásoknak, annak az értékrendnek, amelyek nagyobb részét már beépítette a saját személyiségébe is.
Az érzelmek (alsó zóna) kimutatása és kimondása azonban kevesebb hangsúlyt kap. A duktor nehezen mutatja ki az érzelmeit, sőt ő maga is igyekszik azokat a "szőnyeg alá söpörni".
A szellemiség (felső zóna) a kontrollnál túl erős, de a gondolkodásnál a háttérbe szorul: Szeretné a saját kezébe tartani a dolgokat, ezért mindent és mindenkit ellenőriz - elsősorban saját magát...
Itt tehát az értékrend tekintetében a külvilágnak való megfelelés áll az első helyen. Ezzel azonban a saját érzelmei és igényei a racionalitás szűk határai közé szorulnak. Ennek következtében a duktor – maga sem tudja, hogy miért – de nem érzi magát „túl jól”.
A feloldást és az előrelépést a tudatos hozzáállás jelenti. A valódi önismeret és a reális önértékelés megteremtésével az életében igazi harmónia tud létrejönni. Ez elsősorban a saját világára vonatkozik, majd a külvilággal való kapcsolataiban is megjelenik.
A grafoterápia javaslatai ebben az esetben kiemelten vonatkoznak az arányok egyensúlyára (zónák) és a szemléletmódváltásra!
Varju Beáta, Grafoműhely
okl. grafológus, természetgyógyász
