Mindenki nagyon összetett személyiséggel rendelkezik, és máshol tart az önazonosság útján. A különböző helyzetek és kapcsolatok is más-más oldalunkat világítják meg, és hozzák működésbe.
Az írásminták elemzése során érdemes kerülni a kategorikus megállapításokat! A sokoldalúság elsősorban az összetett és színes személyiségeket jellemzik, de mindenkinek lehetnek különböző „arcai”, amelyeket az adott helyzetekben „felvesz”. Addig, amíg a valós érzelmek kifejezésére használjuk a kommunikáció és a mimika adta lehetőségeket – hitelesek lehetünk. Amikor azonban ennek az arcnak a változásai hirtelen teljesen különböző lelkiállapotokat tükröznek - megszólalhat egy „vészcsengő”.
Mi lehet az oka a gyökeres – és gyakran félelmetesnek tűnő - változásoknak? A régi „pálfordulat” szavunk jól szemlélteti ezt a jelenséget. A grafológus ebben az esetben segítségül hívja az adott személy írásmintáját, amely jól tükrözi a személyiség mélyén rejlő aktuális állapotot és a „gócpontokat”. Az energiaáramlás időnként valahol megreked, és blokkokat képez – ez jól látható, - de a kiváltó okok megtalálása már nehezebb feladat.
Magunkon is észrevehetünk ilyen változásokat, - amikor valami/valaki "megnyomott bennünk egy gombot", de sokkal szembeötlőbb, ha a társunknál, vagy a környezetünkben élőknél tapasztaljuk meg ezt az általában kellemetlen hatást. Persze, olyan is előfordul, hogy „borúra derűként” elillan a rosszkedv és felsüt a mosoly. Sajnos azonban inkább ennek az ellenkezője tud nagyon „ütős” lenni - szó szerint szíven ütő: Amikor az eddig kedves és szeretetteljes légkör hirtelen megváltozik, beborul az ég, hideg eső zúdul a nyakunkba. …és nincs nálunk esernyő – hiszen az imént még sütött a nap…
Hogyan lehet erre felkészülni, és jól kezelni az ilyen helyzeteket? Sírás nélkül persze – vagy ez elkerülhetetlen? Milyen figyelmeztető jelek vannak, amelyeket ha időben észreveszünk, akkor a felkészülés mellett akár még a korrekció lehetősége is rendelkezésünkre áll? Mint amikor az „éles kanyar” táblát meglátva még fékezhetünk és akár irányt is válthatunk!
Közelgő krízisre figyelmeztető jelek a viselkedésben és az írásmintában:
- Felfújt oválok: erős önigazolási vágy, ha felemelkedik az alapvonalról: bizonyítási kényszer.
- A hitelesség, és ön-maga felvállalásának hiánya: Hiányzó aláírás, olvashatatlan írás.
- Az alsó zóna szublimál (nincs hurok, pl. „g”- betűnél): Nem vállalja fel az érzelmeit, nem mutatja ki azokat, és nem is beszél őszintén róluk, - sőt önmaga sincs tisztában velük! A „túlélés” érdekében nem akar találkozni a múlt, vagy a feledés homályába veszett érzéseivel, ezek azonban hozzá tartoznak, személyiségének, énjének fontos, sőt alapvető részei!
- A „gy”- betű: A „g” – betű nincs összekötve az „y” – nal, hiányoznak az alsózónás hurkok: Nincs érzelmi/lelki kapcsolat a partnerek között.
- A „j” – betű felfújt hurokkal: El akarja hitetni a külvilággal (és saját magával), hogy nagyon jól érzi magát (önáltatás).
- A „t” – betű: szöges áthúzás hosszú, szúrós végvonallal: öntörvényű döntések.
- Elfonalasodó betűk: Menekülés, az őszinteség hiánya.
- Kötetlen írás, nagy betű- és szótávolságokkal: Kötődési nehézségek, erős zárkózottság.
- Összeolvadó betűk, kötővonalak nélkül: túlzott ragaszkodás, függőség.
Arcok és álarcok
A legnehezebb esettel akkor van dolgunk, ha mindezek többféle változatban is megtalálhatóak egy íráson belül.
Pl. Az „o”-betű egyszer kicsi, máskor nagy; a betűk egyszer jobbra dőlnek, máskor balra; erősen át van húzva a „t” – betű, vagy egyáltalán nincs áthúzva; a „g” – betű hurka egyszer kicsi, máskor nagy…
Ilyenkor igazi kaméleonnal van dolgunk, aki az aktuális érzéseinek, impulzusainak megfelelően váltogatja a szerepeit, és az álarcait. Valójában az ő bőrében sem lehet kellemes élni, de változtatni csak a saját hozzáállásunkon, választásainkon tudunk: Szélmalomharc (reménytelen „megmentő” szerep), vagy nyúlcipő („önmentés”)?
Hol vannak azonban ezekben a helyzetekben mégis azok az „átjárók”, vagy hidak – amelyeknek mindig kell lenniük?
Ha ezeknek a jellemzőknek nagy része megtalálható a partnered írásmintájában, akkor ne magadat hibáztasd a kapcsolat kudarcaiért, hanem… csak keresd meg a kabátodat a fogason és indulj tovább, amíg még van erőd hozzá! "Fedezékbe" érve azután érdemes elgondolkodni azon is, hogy ez a "tükör" miért került az utadba?!
Ha a saját írásodban fedezed fel a jeleket, akkor pedig főnixmadárként indulj el az önismeret útján, hogy találkozhass végre Önmagaddal!
Írásminta: érzelmi hiányérzet
Varju Beáta grafológus
GrafoMűhely
